Lili és a bili

Mesélek egy kicsit erről a kapcsolatról is. Az igazság az, hogy Lili ma lett 2 éves. Igazából mostantól várható, hogy megérik benne a pelenka elhagyásának vágya. De mivel most ősz van, s ha kinézünk az ablakon, láthatjuk, hogy nem is túl barátságos ősz, így én már idén nyáron kínáltam lehetőséget a lányomnak, ezen irányú fejlődésének kibontakoztatására.

Konkrétan arra gondolok, hogy Lili rengeteg időt töltött otthon is, meg máshol is pelenka nélkül, csak textil bugyiban. Így rengeteg lehetősége nyílt megtapasztalni, hogy mit is értünk pisilés, kakilás alatt.

Számtalan kalandunk volt a lakás különböző pontjain a ronggyal és a foltkeresésekkel. De ennek az időnek is megvan a varázsa…

A bili

Már az első karácsonyára kapott Lili egy bilit a nagymamámtól. Mivel akkor 3 hónapos volt a lányom, és nem is vagyok a bili híve, elkezdtünk bele játékokat pakolászni. Ez a bili autó alakú, és van teteje is. Tényleg jól lehet belepakolni.

Az első bugyizós napunkon felavattuk ezt a bilit az eredeti funkciójában is. Meg kell mondjam, hogy a bili kiválasztása nem egy egyszerű feladat. Nem gondolnád, de igen is vannak paraméterei, amiket le kellene ellenőrizni vásárlás előtt. Ez a bili sajnos nem volt megfelelő. Lili lábát nyomta a vékony pereme, így nem maradt rajta egy fél percnél tovább. Nem baj, gondoltam, majd kap egy újat. Hamar meg is vettem az első széles peremű bilit a tescoban. Nem volt drága, és végre bili alakja is van. Nem szeretem, ha a bilizést játéknak tekintjük. Hazavittük, és egy héten belül Lili meg is tisztelte egy igazi hurkával :)

Nevezetes pontok eddig

Hogy hogyan történt az első sikeres használat? Lili szólt, hogy kaki… Persze nekünk, szülőknek éppen fontos feladatunk volt, amit nem szívesen hagytunk abba. De erre a hívó szóra azonnal ugrottam. Hol a bili? Hol a bili? És már hoztam is. Gatya le, pelenka le, csüccs.

Leültem Lilivel szemben és beszélgetni kezdtünk. Beszéltünk az épp aktuális eseményekről, Ő többszőr is feltette a kérdést: „Kaki?” És édesen bólogatott hozzá… Én mondtam neki, hogy igen kicsim, kakil a Lili. És egyszer csak hipp-hopp felállt, és ott figyelt a gőzölgő eredmény a bili alján. Szép kis hurkagyurka, mondtam, majd tapsikolva, ugrándozva ünnepeltük az első sikeres akciót.

Van egy másik történetem is. Idén nyáron volt egy elviselhetetlen meleg kánikulai hetünk. Ezen a héten majdnem minden nap a strandon hűsöltünk. Egy alkalommal Lili barátnője Kata bekakilt a fürdő bugyijába. Anyukája kiszedte belőle, és amíg a gyereket és a kis bugyit mosta a zuhanynál, a kaki a földön várta, hogy eltakarítsák. Lili észrevette, megnézte, közölte, hogy kaki, és keservesen elsírta magát. Nehezen tudtam feldolgozni a látottakat. Megbeszéltük a történteket a barátnőmmel, Kata anyukájával, majd otthon a párommal is. Arra az elképzelésre jutottunk, hogy Lili a bölcsiben esetleg láthatott olyan esetet, amikor egy másik gyerek, aki már szobatiszta volt véletlenül bekakilt, vagy valahova odakakilt, és esetleg leszidták. Lili nagyon együtt tud érezni a gyerekekkel, és egyértelműen megfigyelhettük ez után az eset után is, hogy a „kaki a földön” látványa sírásra fakasztja Őt. Szerintünk azért sírt, mert valahol azt látta, hogy ez nagyon rossz dolog.

Sokat dolgoztunk azon, hogy ezt a téves nézetet eloszlassuk a fejében. Mikor a kaki véletlenül a szoba közepére született, és Ő sirva jött felém, én mosolyogva mondtam neki, hogy igen a Lili kakilt, és ez nem baj, hanem jó. És elmeséltem Neki, hogy a kakinak a wc-ben a helye, és együtt takarítottuk fel. Ma már nem sír a gyerek a kaki miatt. Sőt!

Két hete megvolt a második bilibe kakilás is! Lili szólt, hogy kaki, én felpattantam, és rohantam a biliért. Gatya le, pelenka le, csüccs. De már volt egy gombóc a pelusban. Nem baj! Azért még próbálkozhatunk. Lili ül a bilin, anya vele szemben, és beszélgetünk. Téma ugyan az, mint ez előtt: „Kaki?” – kérdezi Lili, mire anya belekezd a mondókákjába… És Lili egyszercsak előre hajol, és mutat a bilibe: „kaki.”, és tényleg, ahogy belestünk a kis lyukon, ránk kacsintott a második kis kolbászka is a bili aljáról. :) Ez az én lányom! Ilyen ügyes!

Azóta nem volt bilizős sikerünk, de nem baj! Nem kell semmit sem sürgetni. Lili folyamatosan szól, ha kakilnia kell, de még nem mindig jutunk el a wc, bili közelébe. De úgy érzem, hogy ráléptünk a szobatisztaság felé vezető hosszú útra…